SZERELEM...HÁZASSÁG...FLÖRT...KACÉRKODÁS....avagy mit szabad és mit nem mit illik és mit nem

Hmmmm szerelem az életben mindenki keresi kutatja van aki megtalálja van aki azt hiszi hogy rá talált...
Aki megtalálta azt hiszi örökké tart...tény van ami nap mint nap megújul és örökké tart de az esetek többségében egy idő után jön a séma:-a megszokás a hozzászokás a már enyém a vad és már nem kell nap mint nap vadásznom rá érzés....
Tény akiknek együtt kell élni és "egymásnak" rendelt az ég azok vagy így vagy úgy de együtt is lesznek és azok a storyk amiket nem zárnak le azoknak nincs is vége és azok időről időre vissza is köszönnek az életünkbe...
Ennek mi az oka????? A ki nem mondott "vége" hiánya...
Hogy miért nem mondják ki sosem?Talán félszből talán reményből vagy csupán ez a kényelmesebbik út hisz ha csak "angolosan" kisétál a másik életéből nem kell válaszolni egy csomó kényes kérdésre őszintén és kendőzetlenül....
És IGEN...az őszinteség ami a mai civilizációból kihalt,pontosabban ritkaság számba megy.....kényelmesebb a könnyebb utat választani mint színt vallani
Az én story kinek mese kinek csoda és kinek hihetetlen
ezt azok döntik el akik ismerik vagy akik meghallgatják.....
...."apukám megállapítása szerint mindig is kora vén gyermek voltam"
16 éves voltam amikor is legelőször találkoztunk...Ő akkor volt 32...nős két gyerek apja(el lehet ítélni...)de nem nekem kellett a lelkiismerettel elszámolnom minden nap amikor is tükörbe nézek hanem neki..)
elkezdődött valami ami fél évig tartott majd egy alkalommal közölte hogy tudom milyen rossz hogy van két gyermeked de nem attól a nőtől akitől kellene??? Azonnal kisétáltam az életéből....egyik pillanatról a másikra azt már én nem viseltem volna el ha NAGYŐ-S szerelem ide vagy oda értem hagyja el a családját......13 évig nem beszéltünk ez idő alatt 3 alkalommal találkoztunk de beszélni nem beszéltünk....
semmit nem tudtam róla.....SEMMIT....
13 év után egy távoli közös ismerőstől aki mellesleg a munkatársam volt megtudta a telefonszámom.. és felhívott....majd az én zátonyra futott kapcsolatom után ismét szorosabbra fűztük azt a bizonyos szerelmi szálat....
Ma a férjem 8 éve és két csodálatos közös gyermekünk van....
Boldog vagyok e a NAGY Ő mellett???? Jó kérdés...Részben igen részben nem....megviselte az a 13 év amit nem tudtam róla.....volt egy második kapcsolata is ami szinte kiölt benne minden érzelmi vonást a 8 év házasság eleinte ezzel telt hogy ezeket közösen visszahozzuk hisz tudtuk hogy ott van a vaskos burok alatt amit a szívére nővesztett....
Arra törekszem nap mint nap hogy ne settenkedjen be az életünkbe a megszokás és a szürke hétköznapok van amikor könnyen megy van amikor iszonyat nehezen de nem adom fel hisz ez élet ....
Hű vagyok az voltam mindig is és az leszek ez után is voltam megcsalt fél másod hegedűs vagy ki hogy nevezi tudom milyen érzés amikor átverik az embert és kihasználják az érzéseit...
Házasság vagy tartós kapcsolat alatt mit tehetünk meg vagy mit nem mi az ami még egészséges és mi az ami már sok?
Ezt mindenki maga dönti el ki mit érez megcsalásnak átverésnek félre kacsintásnak....
De azt tudom,hogy csak engem erősít és a magabiztosságomat az önbecsülésemet növeli ha az ellenkező nemben érzékibb húrokat tudok megpengetni....akár a jelenlétemmel akár a természetemmel bármivel...
És az önbecsülésnek is kell nap mint nap a plussz hogy ne fogyjon ki és ne csökkenjen...mert ha én nem vagyok stabil nem lesz az semmi körülöttem és ugyebár akkor egy idő után minden szépen lassan kialszik elmúlik....
Az egészséges ha a férfi is és egy nő is meg tudja tartani a vadászó énjét a kapcsolatban így az a bizonyos lobogó tűz nem alszik ki soha....